Nimfapapagáj

 

Elterjedés:Ausztrália belső része

Méret: 30-32cm.

A nemek megkülönböztetése:a vadon élő példányok esetében a nemek elkülönítése a színezet erőssége alapján történik.A hím feje és melle elsősorban sárga,míg a tojón alig találni sárga színt.Társas viselkedés: a nimfapapagáj társas madár,amely nagyon jól kijön többi társával és más madárfajokkal.Ne tartsuk együtt agresszív madarakkal! A magányos madár nagyon ragaszkodig gondozójához.Ha beltéri kalitkában szertnénk tartani,akkor válasszunk fiatal madarat és sokat törődjünk vele.Megfelelő elhelyezés:a nimfapapagáj tartható nagyméretű,külső és belső röpdében,továbbá nagy kalitkában is. Nagyon fontos,hogy tágas helyen tartsuk,mert,ha nem akkor farokdísze és taraja megsérülhet!Akárcsak a többi papagáj, ez is szeret rágcsálni,így élő növényeket na rakjunk be neki.

Hőmérsékleti ígény:a nimfapapagáj elég edzett madár.Amennyiben jól megépített,huzat-és fagymentes háza van,akkor egész évben külső röpdében tartható.

Táplálék:közönséges papagájkeveréket adhatunk neki,amely többek között kölest,hántott zabot,napraforgómagot és kendermagot tartalmaz.Szereti a friss eleségeket gyümölcsöket és az olasz kölest.Időnként adjunk neki tojást is,különösen a szaporodási időszakban.Előszeretettel rágcsálja a fűzfavesszőt és a vegyszermentes gyümölcsfa ágait.

Szaporodás: a nimfapapagáj elég könnyen szaporítható,a tojásait zárt odúba rakja.Az ódú legyen 35-38 cm magas,25 cm mély,bejárata 7-8 cm átmérőjü legyen. A fészekalj 3-9 vagy 4-6 tojásból áll.A tojó a hím segítségével 18-21 napig költ.Hat hónapos korukban a fiókák ivarérettek,de jobb,ha szaporításukkal megvárjuk a hím felnőttkori tollazatának kifejlődését,vagy is még újabb hat hónapot

Mutációk: az eredeti (vad) szürke változat mellett számos szép színváltozat létezik. létezik fehér és sárga(piros vagy sötét szemekkel),pasztell,tarka és gyöngyös nimfapapagáj.

További tudnivalók:gondos ápolással a nimfapapagáj 10(olykor több) évig is elélhet.

By: Martin

 

 

 
Nimfapapagáj

Nymphicius hollandicus (A nem egyetlen faja)


Elterjedése: Ausztrália


Jellemzői: Körülbelül 32 cm hosszú. A hím túlnyomórészt szürke, különböző árnyalatokkal, feje sárga, hatalmas vörösessárga fülfolttal, bóbitája sárga, szárnya mentén fehér. Található tiszta sárga és fehér színű nimfa papagáj is .A nőstény feje csak halvány szürkéssárga , fülfoltja még halványabb színű, a hát alsó része ,a farok felső része és a farok fehér keresztcsíkos. A fiatal állatok a nőstényre hasonlítanak; a nem meghatározása a fiatalok vedlése előtt szinte lehetetlen. A nimfapapagáj hazájában jellegzetes lakója a száraz vidékeknek, ezért a nomád életmódhoz kötődik. Gyorsabban és kitartóbban is repül, mint más fajok példányai. Nemének ő az egyetlen képviselője, az állatrendszertanban ;a kakaduk és a papagájok közötti kapocsnak tartják. A nimfapapagáj már a múlt században is rendszeresen megjelent az állatkereskedésben, és hamarosan az egyeik legkedveltebb házi madár lett. Véleményem szerint nimfapapagájok ideális házi kedvencek, megfelelő, szeretetteljes gondoskodás mellett nagyon hamar megszelídülnek. A nimfapapagájoknak lenyűgöző ama tehetségük, ahogy a szavakat és az elfütyült dallamokat képesek megtanulni. A hímeket könnyebb tanítani, de szelídítésük nehezebb. Érdemes tudni, hogy a nimfapapagájok nagyon ijedősek, hajlamosak a pánikszerű menekülésre. Mindennapi szabad repülésükkor (erre feltétlenül szükségük van) be kell húzni a függönyöket, nehogy megijedjen és ijedtében az ablaknak, repüljön, ha van növény a szobában vigyázzunk, arra hogy ne egyenek belőle, mert található mérgező növény is (pl.: leander), inkább tyúkhúrt vagy salátát adjunk nekik.

Tápláléka: köles, fénymag, napraforgómag, zab, búza, zöldeleség (a keltetés alatt szükséges adni madarunknak), tojás a héjával összetörve és megfőzve (ezt is a keltetés alatt szükséges adni, hogy a fiókák jobban fejlődjenek)

Szaporodásuk: 4-7 tojásból a fiókák 18-21 nap alatt kelnek ki és 4-5 hetes korukban repülnek ki Ilyenkor sok féle táplálékot adjunk madarunknak, hisz akkor fejlődnek gyorsan a fiókák, és ilyenkor kell a legtöbb táplálék. Az odú környékét ekkor ne zavarjuk, míg a kicsik ki nem repülnek, hisz fészaklakók elvégre is.



Forrás: Kónya brigitta www.gportal.hu/portal/papagaj/
 
 
  A NIMFAPAPAGÁJ




Nagyságát tekintve körülbelül a gerléhez hasonlítható, bár farka hosszabb. Így a nagyobb testméret miatt a gazdi egy igazi nagypapagáj tulajdonosának érezheti magát.

Ausztráliai hazájában olyan közönséges ez a madár, mint nálunk a varjú. Mindenütt megtalálható a városi parkoktól az őserdőkig.

TÖRTÉNETE

Európába feltételezhetően a hullámospapagájjal egyidőben kerülhetett és könnyű

te-nyészthetősége miatt a madárkedvelők hamar felfedez-ték előnyeit.

LEÍRÁSA

Nagyságát tekintve körülbelül a gerléhez hasonlítható, bár farka lényegesen hosszabb. Így a nagyobb testméret miatt a hullámospapagájjal szemben a szerencsés gaz-di egy igazi nagypapagáj tulajdonosának érezheti magát anélkül, hogy komolyabb kiadásba kellene vernie magát, mert a jó szaporodóképes-ségnek köszönhetően a madár ára is elég alacsony. És ha még beszámítjuk a fej-tetőn ékeskedő bóbitát is, egészen olyan, mint egy igazi kakadu, amelynek egyéb-ként közeli rokona.

BESZERZÉSE

Könnyű szaporíthatósága miatt ma már a legtöbb állatkereskedésből beszerezhető. Vásárláskor figyelembe kell venni, hogy ez a madár akár 25-30 évig is elél.
AZ ÁLLAT HELYÉNEK KIALAKÍTÁSA
A nimfapapagáj tartása nem okozhat gondot, mert viszonylag kis kalitkában (25x50x50 cm) is jól megvan, ha naponta kis időre kiengedjük, hogy röpködhessen.
A nimfapapagáj nem érzékeny, nem kényes, de azért ne helyezzük a huzatba, ne tegyük ki a tűző napsütésbe ! Hazai tapasztalatok szerint, ha ősszel fűtetlen helyiségben hagyjuk, még akkor is minden károsodás nélkül áttelel, ha a hőmérséklet a fagypont alá süllyed. De ilyen esetben naponta legalább kétszer langyos ivóvízről kell számára gondoskodni.
ETETÉS-ITATÁS

Eleségként beéri a hullámospapagájoknak készített vö-rösköles-zab keverékkel, ha adunk mellette mindennap egy-egy evőkanálnyi napraforgómagot is. Ezenkívül szí-vesen fogyasztja a szokásos zöldeleségeket : salátale-velet, tyúkhúrt, sárgarépa zöld levelét, reszelt nyers sár-garépát, almát, körtét stb. Időnként adhatunk neki reszelt főtt tojást is, de vigyázzunk, nehogy túletessük ! Már-mint, hogy csupa jó szándékból annyit adjunk ennie, hogy elhízzék, mert előfordulhat, hogy emiatt akár telje-sen röpképtelenné is válik.
Sokan étvágytalannak, betegnek képzelik madarukat, mert keveset eszik. Egy ekko-ra testű madártól többet várna az ember.
Természetesen ez a madár is igényli a naponta friss ivóvizet, de fürdetőmedencét ne függesszünk fel neki, úgysem fürdene. Viszont különösen a nyári nagy melegek idején nagyon szívesen veszi a madár a vízzel történő lepermetezést, gyenge zuhanyozást.

GONDOZÁS

Ha kellően fiatal példányt sikerül beszereznünk, rövid rábeszélés után egészen ke-zessé, szelíddé válik. Tudomásunk van több olyan példányról, amelyik naponta rendszeresen az asszonya vállán ülve végignézi a TV-műsort, és hogy valóban nézi is az eseményeket, az is bizonyítja, hogy bizonyos képek, hangok (főleg állatok, ma-darak) észlelése esetén hangosan reagál is az eseményekre.
Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy ez a madár is szívesen rág ! Tehát legalább egy csonterősítő (csőrkoptató) befüggesztése feltétlenül szükséges. Még jobb, ha gyü-mölcsfaágat - nem permetezettet - lógatunk be neki, hogy kirágcsálhassa magát.
Vigyázzunk, mert a szobanövényeket is előszeretettel megrágja ! Ez pusztulásához is vezethet, ha mérgező szobanövényeket tartunk (pl. Dieffenbachia, Datura).
A fiatal példányok könnyen idomíthatóak. Általában több olyan példányt sikerül felnevelni, amelyek vonako-dás nélkül jönnek a kézre, megadóan tűrik, hogy a hátu-kat simogassák. Kifejezetten élvezik, ha a fejüket, tarkó-jukat vakargatják, ezt a jutalmazást jobban értékelik min-denkor, mint egy-egy jó falatot. Ezek a példányok szíve-sen üldögélnek a vállon, miközben az ember ide-oda járkál, végzi munkáját.
Ha néha repülnek is egy-egy kört, visszatelepednek a vállra, fejre, hagyják magukat megfogni, ha vissza akarjuk őket tenni a kalitkájukba.
Fel kell azonban hívnunk a figyelmet, hogy a madarak csak egy része szólal meg ! Ez egyértelműen mutatja azt is, hogy a tanulékonyság a madár egyéni képességein is múlik, ne gondoljuk, hogy minden madár meg fog tanulni beszélni ! Sőt ha az e-gyik netán akár 20-25 szót is kimond, nem jelenti azt, hogy a másik is képes erre. Ne várjunk el a madártól számára lehetetlen produkciót.

 


(Thomas Arndt: Lexicon of Parrots)
Rendszertani besorolás:
KAKADUFÉLÉK --- Nimfapapagájok --- Nimfafélék
(CACATUIDAE --- Nymphicinae --- Nymphicus)


Egyéb magyar nevek: Nimfapapagáj

Angol neve: Cockatiel

Latin neve: Nymphicus hollandicus
(jelenlegi, illetve korábbi elnevezések)

Német neve: Nymphensittich

Származási hely: Ausztrália

Átlagos életkor: 15 - 18 év

Testnagyság (Fejtetőtől farokvégig mérve) : 32 cm

Testsúly: 70 - 100 g

Ivarérettség: 1 éves korban

Nemek megkülönböztetése: A tojó homloka, feje teteje, pofa- és toroktájéka szürkéssárga, a fültájékon levõ folt kevésbé élénk, bóbitájában több a szürke.

Fészkeltetés: 25x25x50 cm-es faodú, 8 cm-es röpnyílással. Költési időszaka kora tavasszal szokott kezdődni. A pár felváltva kotlik, a fiókákat együtt nevelik fel. A kotlás az első tojás lerakásával kezdődik, a fiókák a tojások lerakásának sorrendjében kelnek ki. A tojásokat a tojó naponta rakja le.

Tojások száma: 4 - 5

Kotlási idő: 18 - 21 nap

Kirepülési idő: 4 - 5 hét. A szülők a kirepülést követõen még kb 3 hétig etetik a fiókákat.

Etetés: Hullámos papagáj és kanári keverék, gyümölcsök, zöldeleség, lágyeleség (II. séma, lásd: Tartás, idomítás)

Tartás, elhelyezés: Egy madár számára a minimális kalit méret 75 x 40 x 50 cm-es. Nem lármás madár, ezért lakásban ideális társunk lehet. Bármilyen kisebb termetû madárral együtt tartható, mert nem agresszív fajta. Mozgékony madár, ezért naponta legalább egyszer engedjük a lakásban egy kicsit repkedni.
Külső volier ideális mérete számára 2.5 x 1 x 2 m a szakirodalom szerint, védőházikóval felszerelve. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy 2 m3-es volierben akár három párt is elhelyezhetünk.


Egyéb tudnivalók: Eredeti élõhelyén általában párokban és kisebb (50 fős) csoportokban él, a csoportokon belül a párok szigorúan összetartanak. Szárazság idején viszont vízlelőhelyek környékén akár 1000 madár is összegyűlik. A zárt erdõket nem kedveli, inkább a nyílt területek madara. Röpte gyors, iránytartó, néha akrobatikus. Költési időszaka a csapadéktól függ, de általában az őszi (ill. ausztráliában a tavaszi) hónapokban kezdődik.


Lengyel Tibor Madárbarát lexikona szerint:
nimfapapagáj (Nymphicus hollandicus /régen: Callipsittacus Novae-Hollandiae v. Leptolophus novae-hollandiae/ — Nymphensittich — Cockatiel): eredeti élőhelyét Ausztráliában találjuk, a kontinens középső és nyugati sztyeppéin, ahol ez a látványos, a kakaduk családjába tartozó papagáj nagy csapatokban él, s fák odvaiba fészkel.
Az első leírásokban Psittacus hollandicus néven szerepel, hiszen Russ 1792-ben a Psittacus nemezetségbe sorolta.
A nagysága 30—32 cm, a súlya 70—90 g (Low szerint a tenyésztett hímek 80—102, a tojók pedig 89—92 g-osok).
Életmódja megegyezik a laposfarkú papagájokéval. A szárazságok idején felkerekedik, s nagy távolságokból vonul azokra a helyekre, ahol még lelhet vizet. Nagy elterjedése ellenére nincsenek alfajai, ugyanis a vízlelőhelyek közelében a klb. tájakról érkezett csapatok keverednek. Ez a magyarázata, hogy alfajok nem keletkeztek.
Egyébként nem csak a vízhiány készteti vándorlásra, hanem a rendkívüli szaporasága is. Kedvező feltételek mellett olyan gyorsan követik egymást a fészekaljak, hogy esetenként a legbőségesebb táplálékforrás is kevésnek bizonyul.
Ilyenkor nagy csapatok vonulnak le a kontinenst övező tengerekig, s volt rá példa, hogy átjutottak Tasmániába. Érdekes, hogy a párok a legnagyobb csapatokban sem tévesztik egymást szem elől.
A normál v. vad alak alapszíne barnásszürke, a szárnyfedők csaknem fehérek, a fültájék piros v. narancssárga, körülötte a tollazat fehér. A fej alsó része és a fejtetõ a homlokkal, vm. a bóbita citromsárga.
A hím farka felül barnásszürke, alul fekete. A tojó farktollai felül fehéres hullámvonalakkal keresztcsíkoltak, a fonákjuk sárgásan márványozott, a bóbitája számottevően kisebb, a pofafoltja sápadtabb, a sárga színek a fejen mosottak.
Már egészen fiatalon is meg lehet állapítani a nemét, ugyanis a tojó kézevezőinek a fonákján (a szárnybelsőn) a galambszürke színű tollak mindegyikén 2—3 sárgás folt van. A hímeknél ezek a foltok egészen elmosódottak, és csupán 2—3 evezőn lelhetők fel.
A fiatalok sötétebb csőre a 3. hónapban kezd világosodni. Aki tehát beszédre szeretne nimfát tanítani, az sötétebb csőrű, vagyis fiatal madarat válasszon!
A pigmenthiányos albinók és lutinók mellett a mutánsok tenyészkiválasztása folytán ma már számos színváltozata ismert:
I. fehér 1. /fekete szemmel/ albinó tojó és albinó hordozó hím keresztezésével keletkezett — fehér tollazat és csőr jellemzi, a fülfolt viszont még rózsaszínes, a bóbita homokszínű, a láb rózsaszínes;
II. fehér 2. /piros szemmel/, vagyis albinó. Az egész tollazat, a láb, a csőr és a szem is pigmenthiányos. Az öröklésmenete:
1,0 albinó x 0,1 albinó = 100% tiszta albinó;
1,0 albinó x 0,1 normál = 50 % albinó hordozó hím és
50 % albinó tojó;
1,0 normál x 0,1 albinó = 50% hím, albinót hordozó és
50 % tojó normál;
III. világosszürke v. pasztellszürke — a törzsalak jegyeit viseli, de a tollazatban a szürke és a fehéresszürke dominál;
IV. ezüst — mindazon tollrészek, amelyek a normál alaknál szürkék, itt sokkal halványabb, ezüstös árnyalatúak. Valamelyest sötétebb a hamvasnál;
V. hamvas — a bóbita és az áll halvány kékes szürke, a szemtájék és az arci rész fehér, de a pofafolt piros; a fejtető, a tarkó, a váll, a szárny és a test hamvasszürke, de a szárnyél fehér. A farok fehérpettyes hamvas;
VI. hamvas ezüst — a legvilágosabb változat, amelyben még fellelhető az ezüstös árnyalat.
VII. izabella v. fahéj — a hamvasból keletkezett, a tollazatban a világos krémszín uralkodik;
VIII. tarka — a bóbita és az áll aranysárga, az arc szürkés, a fej fehér, narancsos füllel; a test és a szárny barnásszürke, de a szárnyél fehér, az evezők és a farok szintén, a csőr sárgás szaruszín. Az ideális tarkán a fehér és a szürke aránya 1:1;
IX. gyöngyös — a fej fehér, de a pofafolt narancsos, a bóbita alja krémszínű, a tollvégek szürkék; a nyak, a test és a szárnyfedők hamvasszürkék, de szabálytalanul fehér foltokkal pettyezettek, e foltok cc. fél cm átmérőjűek; az evezõk sötét szürkék, a farktollak sárgás árnyalatú szürkésfehérek. A csőr világos szürke.
X. gyöngyös tarka — köztesalak a gyöngyös és a citrom között;
IX. fahéj gyöngyös — tulajdonképpen a gyöngyös ezüst változata;
X. fekete — Hollandiában keletkezett
XI. lutinó — a tollazatból már a sárga is kifogy, jóformán csak az arci rész, a farktollak és a bóbita lehet egészen halvány citromsárga. A bóbita csúcsán a tollak enyhe hamvas árnyalatúak. Az arcfolt narancspiros;
XII. sárga — az egész tollazat kanárisárga, a feji részeken megengedett a világosabb tónus. Az arcfolt narancspiros;
XIII. fehérfejû — megegyezik a normál színváltozattal. A különbség csupán annyi, hogy a fejről hiányzik a sárgás tónus és a pirosas arcfolt. A hímek arci része és bóbitája ilyenformán teljesen fehér, a tojóké a nyak és a mell szürkéjével megegyező;
XIV. fehérfejű szürkepasztell — megegyezik a szürkepasztellel, de a fej hímeknél az arci részen (a bóbitát is hozzáértve) hófehér, a tojóknál viszont világosszürke;
XV. fehérfejű fahéj — a fej a fehérfejû változatnak megfelelõ, a testi tollazat szürkésbarna, akárcsak a fahéj változatnál;
XVI. fehérfejű ezüst — ezüst fehér fejjel (a tojók feje természetesen ezüstös szürke);
XVII. fehérfejű hamvas — a hamvas fehérfejű változata;
XVIII. fehérfejű tarka — a bóbita fehér, az arci rész világosszürke, a tollazat másutt a tarkával egyező;
XIX. fehérfejű szürkepasztell tarka — szürkepasztell világosszürke bóbitával és fehéres arci résszel;
XX. fehérfejű fahéjtarka — fahéjtarka fehér fejjel;
XXI. fehérfejű ezüst gyöngyös — az ezüst színű gyöngyös fehér fejű változata;
XXII. arany tarka — a tarka agapornisokat juttatja az ember eszébe;
XXIII. gyöngyös lutinó — a lutinónak a szárnyán sárgával "gyöngyözött" változata;
XXIV. kettős bóbitájú — mindenben megegyezik a normál változatokkal, de itt a bóbitát sokkal több toll alkotja, s a kiterjedése a normál bóbitának mintegy kétszerese.
A nimfapapagáj nagysága 30—31 cm. Ez meghatározza a minimális kalitméretet: 80x70x110 cm, amelyben az állatvédők sem találhatnak kivetnivalót.
Az egy évnél idősebb, tenyészérett pároknak (nagyobb volierben akár több pár is költethetõ együtt) 25x25x30 cm-es fűrészporral 3 cm magasságig bélelt odúkat kínáljunk fel, 7 cm átmérőjű bebúvónyílással.
A tojók 3—6 fehér tojásából a kicsik a 21. napon kelnek. A hím is megkotlik, de éjjel csak a tojó melengeti a tojásokat. A fiókák 4—5 hetes korukban repülnek ki. Már a fészekben is nagy zajjal kunyerálnak élelmet a szülőktől, amikor pedig kirepülnek, betölti az egész lakást a kéregető kis nimfák éktelen ordítása.
A kirepülés után rendszerint már csak a hím etet, mert a tojó általában új költéshez kezd. A kicsik 4 hónapos korukra színeződnek ki, 8—9 hónapos korukra ivarérettek.
A táplálásuk nem sokban különbözik a hullámos papagájétól, de kaphatnak kendert és napraforgót is. Megszolgálják a csíráztatás fáradtságát és a tejbe áztatott kenyeret, vm. a tojásos lágyeleséget is. Meg kell még jegyezni, a nimfapapagáj olymértékben akklimatizálódott, hogy némi edzés után napi 2—3 alkalommal langyos vízzel itatva, energiadús takarmányozás mellett mínusz 20 fokon is teleltethetők. Természetesen nem ez számukra az ideális.
Grahl említi, hogy tud a nimfa egy énekespapagájjal való kereszteződéséről. Vasiceknél szerepel, hogy rozella hím összepárzott egy nimfa tojóval. Sajnos a kicsik 14 napos korukban elpusztultak, de a keresztezés mégiscsak reménykeltő.

Felhasznált irodalom: Dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai, Lengyel Tibor: Madárbarát lexikon, Thomas Arndt: Lexicon of Parrots

 

 

Nimfapapagáj

(Nymphicus hollandicus)

A nimfapapagájok a hullámos mellett az egyik legelterjedtebb papagájfaj, ami fogságban tartható. A kakadúfélék családjába tartozik, a legkisebb és a legkönnyebben tartható kakadúnak számít.

Szintén Ausztrália belső területeiről származik, elsősorban a nyílt területeket foglalják el! Nem CITESes faj, nem veszélyeztetett.

Alapszínezetük szürke, de ma már számtalan színváltozata van. Színváltozatok közül megemlítendő, hogy csak a tojók gyöngyösek! A hímek csak ivarérés előtt lehetnek azok, majd átszíneződnek!  Testhosszúk 30-33cm. Mint minden papagáj, ő is csak párban tartható, vagy kisebb csapatban! Nem kalitkamadár, ami azt jelenti, hogy egy pár számára minimum 140-160 cm hosszú és 100cm széles, ill. magas röpdét biztosítsunk, röptetéssel. Nem tarthatóak kalitkában nagy mozgásigényük miatt! Általánosságban a  nimfapapagájokról emondható, hogy nagyon jó repülők. És imádnak repülni! Nyugodtan tarthatjuk egész évben kinn egy kerti röpdében, de akkor az logikusan nagyobbnak kell lennie,  mint a szobaröpde, emellett gondoskodnunk kell egy jól szigetelő védőházikóról is! Rágási igényük nem túl nagy, ezért faketrecben tarthatjuk, megfelelő elfoglaltságok mellett!

Etetésüknél, mint minden  papagájnál, figyeljünk oda, hogy változatos legyen. A napraforgómagokat kerüljük! Sajnos a legtöbb nimfáknak szánt eleség csakúgy úszik a napraforgóban, ezért inkább hullámos és pintyeleséget keverjünk 1:1 arányban! Szotyolát max. csemegeként adjuk nekik heti 1X. Zöldeleségről és állati eredetű eleségről mindenképp gondoskodjunk.

A nimfák általánosságban nagyon szeretnek fürdeni, ezért biztosítsunk nekik tálakat, ill. zuhanyzási lehetőséget. 

Elfoglaltságként ajánlhatok lombos ágakat, tobozokat, kérges faágakat, és minden ami rágható, pl.: gurikák. Az ilyen csengős kütyüket tapasztalatom szerint egyik sem szereti, hintázni is csak kevesen szeretnek! Tükröket itt is kerüljük!

A nimfák meglehetősen hamar megszelídülnek, általában természetük jó, bár jellemző rájuk, elsősorban a tojókra, a hiszti. Ennek ellenére nagyon kedvesek, szeretik az ember közelségét, szeretik, ha  vakargatják őket (akárcsak a kakaduk). Hangutánzási képességük nem túl jó, de nem is kell erőltetni. Viszont a clickertrainiget a többség szereti!

Általában nyugodt madarak, nem nevezhető hangosnak, kivéve az egyedül tartott nimfák, mert rájuk jellemző a kiabálás! A hímek füttye meglehetősen dallamos, elég tág repertoárral rendelkeznek! A tojók viszont általában csak monoton füttyöt hallatnak. Bizonyos létszám alatt nyugodtan tarthatók lakásban!

Tenyésztésük nem nehéz, ennek ellenére CSAK tenyésztőkre bízzuk! Meglehetősen komoly feladat, sokminden félrecsúszhat, és emiatt "csakúgy" tenyészteni őket felelőtlenség! Mindamellett a fiókáknak jó gazdát találni nagyon nehéz! Kézzelnevelésük meg hihetetlenül felesleges, mivel a nimfa az egyik legjobb madárszülő, emellett gyorsan is megszelídül. A kézzelnevelt példányokkal meglehetősen sok probléma lesz majd, ezért kerüljük el! A legjobb, ha megbízható tenyésztőtől vásárlunk madarakat!

Más madarakkal (hullámos-, bourke-, szilvafejű-, katalin-, kecske- és proncess of wales-papagáj, galamb, esetlegesen pintyek, nagyobb fajokat kerüljük!) békés természetük miatt együtt tarthatók. Más állatokat is elviselnek maguk mellett, de lehetőleg ne tartsuk együtt  görénnyel, ill. macskákkal (kutyát meg lehet tanítani, hogy ne bántsa, macskát nem). A gyerekeket csak mérsékelten tűrik. Vannak, aki szeretik, az enyémeim pánikrohamot kapnak, ha egy kisgyerek bejön a szobába.

Még több információ a nimfapapagájokkal kapcsolatban az írómásik oldalán találsz:

www.nimfapapagaj.eoldal.hu

 

 

Nimfapapagáj 

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat?
Nimfapapagáj
 
Státusz
■■■■■ Nem veszélyeztetett ■■■■■
 
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Hollókakaduformák
(Calyptorhynchinae)
Nem: Nymphicus
Wagler, 1832
Faj: N. hollandicus
Tudományos név
Nymphicus hollandicus
Szinonimák
  • Psittacus hollandicus
  • Leptolophus hollandicus
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nimfapapagáj témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimedia Commons tartalmaz Nimfapapagáj témájú médiaállományokat.

A nimfapapagáj (Nymphicus hollandicus) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó Nymphicus nem egyetlen faja.

Régebbi rendszerbesorolások a Psittacus nembe sorolták Psittacus hollandicus néven, illetve a Leptolophus nembe sorolták Leptolophus hollandicus néven.

Átmeneti fajnak számít a kakaduk és a laposfarkú papagájok között. Korábban a papagájfélék családjába sorolták, de bizonyos anatómiai tulajdonságai és viselkedésükben fellelhető sajátosságok miatt a kakadufélék közé sorolták át.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Előfordulása 

Ausztrália területén honos. Fákkal tarkított, nyílt füves térségek lakója.

Megjelenése 

Testhossza 32 centiméter. Alapszíne szürke, némelyik madár sötétebb vagy enyhén barnás árnyalatú. A domesztikált egyedek között albínó, lutínó és izabellaszínű egyedek is akadnak. Az eredeti, vadon élő alak és a háziasított egyedek színezete között sok átmeneti alak létezik. Homloka, feje tetjének elülső része, a pofa- és a toroktájék sárga. Arcrészén rózsaszínű folt, szárnyán fehér szárnyfolt található. Felálló tollbóbitát visel. A bóbita túlnyomórészt sárga, szürkés csúcsi dísszel. Finom, csúcsánál elkeskenyedő bóbitáját izgalmában leszegi. Farka 17 centiméteres, a felső farkfedők és a középső faroktollak világosszürkék, míg a külső sötétebbek. Lába és csőre szürke, viaszhártyája részben tollal fedett.

A tojó homloka, feje teteje, pofa- és toroktájéka szürkével kevert sárga, a fültájékon levő folt kevésbé élénk. Bóbitáján több a szürke.

Életmódja 

Nagy csapatokban a talajon keresgéli magokból, füvekből, gyomokból és bogyókból álló táplálékát. A párok a csapaton belül is összetartanak. Szárazság esetén egy-egy vízlelőhelyen akár 1000 madár is összegyűlhet. Szívesen üldögél a fák ágain, de táplálkozni többnyire a földön szokott. Röpte gyors és iránytartó.

Szaporodása 

Költési időszaka a csapadék függvényében alakul, de inkább az őszi hónapokban szokott költeni. Faodúba készíti fészkét. Egy fán csak egy nimfapapagáj fészek található, a legközelebb 200 méterre tűri meg fajtársait költési idényben. Fészekalja négy-öt tojásból áll. A szülők felváltva kotlanak. A kotlási idő 18-21 nap, a kirepülési idő négy-öt hét.

A pár
és fiókája

Források 

 

 

vissza a címoldalra







papagajok.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!