A papagáj elhelyezése


Első feladatunk a karantén kialakítása legyen! Ha hazavittük a madarat, különítsünk el a többitől. A karantén sz idegen csengésű, tulajdonképp ,,negyven nap" a jelentése. Ezt talán nem kell szó szerint venni, de a harminc napot érdemes megvárni, hiszen ezalatt csaknem valamennyi lappangó - fertőző - betegség napvilágra jön, s az említett időszak leteltével kezdhetjük a madarak fokozatos szoktatását egymáshoz. Előbb külön kalitkákban, melyeket napról napra közelítünk egymás felé, és ha ezen túljutott a leendő pár, következik, hogy kinyithatjuk a kalitkák ajtaját - persze felügyelet mellett. Kis testű papagájoknál a folyamat gyorsabban és egyszerűbben végrehajtható. A megvásárolt madár elhelyezésére háromféle lehetőség van:
1. kalitka,
2. röpde (volier)
3. madárszoba vagy madárház.
A kalitka sohasem lehet elég nagy! Alapelv, hogy a madár képes legyen a szárnyát rendeltetés szerűen használni, ezen túlmenően azonban mindegyik papagáj külön egyéniség fajon belül is, így igényeit ki kell deríteni. Ám ehhez hosszabb idő kell. Az ajánlott minimális(!) kalitkaméretek az alábbiak (hosszúság - szélesség - magasság):
Egyedül tartott hullámos papagáj: 50X30X40 cm
Párban tartott hullámos papagáj, vagy egyedül tartott nimfapapagáj: 75X40X50 cm
Párban tartott nimfapapagáj, vagy egyedüli rozella stb. papagáj: 100X60X60 cm
Párban tartott rozella vagy egyedüli jákó, amazon, kis kakadu stb.: 120X60X80 cm
Párban tartott jákó, amazon stb., ara nagy kakadu stb.: voliert igényel, lásd később.


Ha kénytelenek vagyunk a megadott méretnél kisebb kalitkában elhelyezni a madarat, legalább engedjük kirepülni, akár naponta többször is, ilyenkor távolítsuk el a röptetésre kijelölt helyiségből a borulékony, törékeny tárgyakat, csukjuk be az ablakokat, húzzuk az ablak elég a függönyt, vigyük ki az esetleg ott lévő kutyát, macskát. Ha a röptetést be  kívánjuk fejezni, jó feltűnően helyezzük el az etetőjébe a madár kedvenc csemegéjét, és lehetőleg kerüljük el az erőszakos befogást, nehogy sérülést okozunk.
A kalitka drótjának anyaga nem rosdásodó fém, például nikkelezett vagy krómozott acél vagy alumínium legyen. Az olajfestékkel rozsdátlanított drót alkalmatlan a célra, mert a papagáj mászás közben a csőrét használja, és közben a mérgező anyagok a szervezetébe jutnak. A fából készült kalitka a papagáj fokozott rágásigénye miatt alkalmatlan. A kalitkában feltétlenül legyen két farúd, s ha a madár szétrágja, cseréljük ki. A következő táblázat a drót - és az ülőfarúd - méreteket közli:
DRÓTVASTAGSÁG,MM: hullámos, törpe, nimfa: 1-1,5; rozella, sándor: 1,5-2; kakadu, ara: 2-4 és e fölött.
VIZSZINTES TÁVOLSÁG CM: hullámos, törpe, nimfa: 5-6; rozella, sándor: 6-8; kakadu, ara: 2-3.
FÜGGŐLEGES TÁVOLSÁG, CM: hullámos, törpe, nimfa: 1-1,5; rozella, sándor: 1,5-2; kakadu, ara: 2-3.
ÜLŐRÚD ÁTMÉRŐ, MM: hullámos, törpe, nimfa: 20-25; rozella, sándor: 25-35; kakadu, ara: 35-50.

Kifejezetten árt a madárnak a cigarettafüst és a huzat, ezektől óvjuk madarunkat, hogy megakadályozzuk az idült légzőszervi hurutos betegség kialakulását. Némelyik papagáj szívesen nézi a televízíót, míg másokat ingerlékennyé tesz annak vibráló fénye, különösen akkor, ha lement a nap.
A kakaduk és arák előnyben részesítik a mászófát, illetve kengyelt; ez utóbbi ülőfáján órákhosszat szívesen elüldögélnek. Ezek alá kb. egy négyzetméter alapterületű tepsit helyezzünk el, persze tegyünk homokot vagy zeovitot az aljára. Egyes szerzők ajánlják, hogy a madár lábára láncot helyezzünk, amikor sétálni megyünk velük. Én magam részéről ellenzem, kegyetlenségnek tartom, ezenkívül balesetveszélyes, sok madár veszítette el már ily módon a lábát. A papagájok igénylik az időszakos langyos vizes permetezést. Ezt legcélszerűbben a szobanövények spriccelésére használt rúgos permetezővel ejthetjük meg; a sivatagban őshonos fajokat hetente legalább egyszer, az esőerdőkben vagy szavannákon őshonosokat pedig legalább hetente kétszer permetezzük le; a melegben ezt még gyakrabban megtehetjük, sőt az esőerdei papagájokat - arák, amazonok, némelyik kakadu stb. - akár csatakosra is áztathatjuk. A madár úgy is jelzi megelégelte a tevékenységet.
Gondoskodjunk arról, hogy a napi megvilágítás legalább; 12-14 óra hosszat tartson a téli hónapokban se sajnáljuk madarainktól a villanyfényt.

 

 

 

 

 

- azokat a párokat, melyeket tenyészteni kívánunk, tartsuk külön a többitől;
- szűk helyen a legjámborabb madár (pl.: nimfapapagáj) is agresszívvá válhat;
- csak akkor tartsunk együtt különféle mag és lágyeleségevőket, ha azok egyforma nagyok és erősek.

 

 

 

 

 

A hagyományos kerti volier két részből áll: a védőházikóból és az ún. kifutóból, az előbbi a madár konkrét védelmére (túl erős napfény, eső, szél stb.), az utóbbi a repülés céljára szolgál. A védőházikó négy oldalról és felülről fedett, s természetesen a madár mozgása, valamint a tisztán tartás céljára ablakkal, illetve ajtóval el kell látni. A ki-be repülést szolgáló ablaknílás a kifutó felé néz; mind a két helyiségben legyen kellő mennyiségű és méretű ülőrúd. A madár étkezéséről és ivóvizéről, szükség esetén a fűtésről és a világításról is gondoskodnunk kell. Kombinált kerti voliert is építhetünk, azaz több röpdét helyezhetünk egymás mellé, az elválasztáshoz kettős fallal. Amennyiben párhuzamosan egymással szemben építünk voliersort, a két sor között etető folyosót alakíthatunk ki célszerű elrendezésben.
Arra is gondolnunk kell, hogy az egy helyen élő madarakviselkedése gyökeresen megváltozik, amikor a már kialakult rangsort módosító új egyed érkezik. A rangsort többek között a testméret, a csőr méret, az egyed neme és esetleg agresszív magatartása dönti el. Ha az új madár érkezésével a békétlenség nem csillapodik, a jövevényt célszerű kiemelni, de hatásos lehet új odú, ülőrúd, és etető felszerelése is. Ha a madár megtalálta a párját a kolóniában, szükség lehet a madárpárt elkülöníteni a többitől, mert a kotlási időszakban a legtöbb papagáj agresszívvé válik.
A csőr méreteihez képest paradox módon nem kifejezetten agresszív természetű az ara, vagy a Sándor papagáj, annál inkább erőszakosabb az énekes papagáj, legtöbb agapornis-faj (törpepapagájok) és a legtöbb lóri.
A madárszoba többnyire beteljesületlen álom marad csupán. Ezt kevesen engedhetik meg maguknak, holott ideális elhelyezést jelent madarainknak egy külön, kizárólag nekik szóló szoba, hozzá csatlakozó, déli fekvésű erkéllyel. Itt ülőfa gyanánt elhelyezhetünk élő, nem mérgező növényeket is, ezenkívül kellő számban odúkat és etetőket is.
Ha a madarainkat másik kalitkába vagy volierbe kívánjuk átköltöztetni, ne kergessük inkább kedvenc csemegéjükkel próbáljuk átcsalni őket. Nagyobb helyre mindig madár szívesen átmegy. Az átköltöztetést meggyorsíthatjuk olyan módon, hogy a madár régi helyét letakarjuk. az újat pedig megvilágítjuk. Az átköltöztetés után mutassuk meg a papagájnak, hogy hol van az elesége, az ivóvize. Az új kalitka belső elrendeséze lehetőleg hasonlítson a régiére, s a kalitka falába befűzhetünk egy vaskos csumíz rudat. Az már sok madarat mentett meg az éhhaláltól, amit az új környezet váltott ki. Nincs ugyanis olyan papagáj, amelyik ne fogyasztaná szívesen ezt az eleséget. Átköltöztetéshez legcélszerűbbek a déli órák, amikor a madár már fogyasztott némi eleséget, ugyanis valószínűleg az áttelepítés napján már semmit sem eszik. Vedlés vagy kotlás és fióka nevelés idején ne háborgassuk a madarat!

 

 

A közös volier néhány alapelve:

 

Éjszakára, vagy ha elmegyünk hazulról, ne hgyjuk szabadon papagájunkat, mert baleset érheti, például nekirepülhet az ablaknak, leverheti a virágcserepet, rárepülhet a forró fűtőtestre, ráléphetünk, kirepülhet az ablakon, megtámadhatja a macska, és ha átrágná a villanyvezetéket halálos áramütés érheti stb. A volier lehet szobai vagy kerti elhelyezésű. A váza rendszerint vasrúd, oldala pedig megfelelő vastagságú drótfonat. A volier ajánlott méretaránya 1:2:3 legyen, szélessége legalább 80 cm, a többi méret a közölt arányban kialakítható. A volier alját úgy kell kialakítani, hogy od folyami homok vagy zeovit kerülhessen. Ajtaja lehetőleg a teljes magasságig terjedjen hogy a madár a farktollait kímélve képes legyen ki-be járni és az alját könnyen tudjuk tisztítani. Ülőrúd gyanánt nyers faágat (gyümölcsfa, mogyóró, fűz) használjunk, lényeg, hogy ne legyen mérgező. A volier aljára kerekeket szerelve azt kitolhatjuk a kertbe hogy a madár közvetlenül élvezhesse a napfényt. A lórik részére feltétlenül volier ajánlott kifejezett repülési igényük miatt; az ajánlott minimális méretei: 150x100x100 cm, az alsó fele mosható, egységes felületű legyen (üveg, csempe, műanyag), a felső fele pedig drótfonat. A hetenkénti nagytakarítás kötelező! A volier aljára a lórik lágy széklete miatt ne homokot, hanem inkább tőzeget tegyünk, ez alá pedig rétegezzünk fűrészport, szükség szerin cseerélve. A volier alsó részét enyhén rézsűs kiképzésű betonteknőből is kialakíthatjuk, melyet szükség szerint vízsugárral tisztíthatunk.
A kerti volier lényegében olyan, mint a szobai, persze lényegesen nagyobb méretekkel. A papagájok védelme érdekében (macskák, kis ragadozók, rágcsálók) célszerű a kettős fal. A külső és belső fal között kb. 15-20 mm hézaggal. Építhetünk egy nagy közös voliert is, amely kb. 10x4x4 m, vagy ennél nagyobb lehet, s ebben számos - egymást megtűrő - madarat helyezhetünk el.

 

 Míg a kevésbé erős csőrű madarak számára megfelelő a ponthegesztett rácsozat, a kakaduk és az arák részére feltétlenül indokolt a drótfonat használata, a drótvastagság a leírtak szerint; a drótfonat hézaga arányos legyen a drótvastagsággal, tehát 2-3 cm ajánlott, ahogy fentebb említettük. A henger alakú ülőrúdnál alkalmasabb lehet a lekerekített négyzet profilú ülőfa, mert a madár karma így egyenletesebben kopik. A kalitkában legyen etető és itató edény, ezeket úgy helyezzük el, hogy a madár lehetőleg ne piszkítson bele. Nagyon praktikus ha az edényeket kiforgatható ajtóra szereljük, melyeket ,,rigli" - vel kivülről rögzíthetünk, és ezeket elcsavarva, egyszerűen kiforgatjuk, tartalmukat a madár zavarása nélkül kicserélhetjük. Gondoskodjunk külön fürdőedényről is, így az ivóedény rendeltetésének megfelelően használható lesz. Kalitka oldalfalán 5-12 cm magas küszöb legyen, hogy a kalitkából minél kevesebb étel, homok szóródjon ki, ennek anyaga fém, plexi, esetleg pvc legyen. A könnyebb tisztán tartás végett célszerű a fiókos aljzat, ezt a madarászok többnyire tepsinek nevezik. Ebbe lehetőleg ne újságpapír, inkább szitált folyami homokot, vagy zeovitot tegyünk, és gyakran cseréljük. A kalitkának legalább két, de ha költetést tervezünk inkább három, jól záródó ajtaja legyen. A kalitkát úgy helyezzük el, hogy érje időnként napfény; a legjobb helye az ablak mellett van. A szelíd madár igényli a család közelségét, beszéljünk hozzá minél többször. A papagáj szeret magasban tartózkodni, ezért ülőrúdját lehetőleg szemmagasságban helyezzük el.

vissza a címoldalra







papagajok.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!